Válogatás a kolozsvári I. Ferenc József Iparmúzeum iparművészeti és távol-keleti tárgyaiból.
A képgalériában látható tárgyak az iparmúzeum megszűnését követően az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez kerültek, az EME gyűjteményeinek államosítása eredményeként az egykori iparmúzeumi gyűjtemény maradéka két kolozsvári intézménybe az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba és a Néprajzi Múzeumba került. Válogatásunk a történeti múzeumban őrzött anyag legszebb darabjait mutatja be. Az iparművészeti múzeumokhoz hasonlóan ez az intézmény egyszerre működött egy iskola, esetünkben az iparoskola „szertáraként” és a nagyközönség ismeretszerzésének, esztétikai, művészeti művelődésének helyeként.
A múzeum alapgyűjteményének formálódásakor került a múzeumba az a jelentős japán és kínai tárgyból álló gyűjtemény, amely egybeesett a Távol-Kelettel kapcsolatos magyar nyelvű útirajz irodalom, útleírások, beszámolók, tudósítások nagyszámú elterjedésével. A gyűjtőről, Vadona Jánosról kevés életrajzi adat áll rendelkezésünkre, azok is leginkább több mint három és fél éves föld körüli útjához kapcsolódnak. Vadona feltételezhetően nőtlen és gyermektelen, kolozsvári polgár volt, amint 1885-ben kelt végrendelete alapján vélelmezhetünk.
A képgalériában látható tárgyak az iparmúzeum megszűnését követően az Erdélyi Múzeum-Egyesülethez kerültek, az EME gyűjteményeinek államosítása eredményeként az egykori iparmúzeumi gyűjtemény maradéka két kolozsvári intézménybe az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumba és a Néprajzi Múzeumba került. Válogatásunk a történeti múzeumban őrzött anyag legszebb darabjait mutatja be. Az iparművészeti múzeumokhoz hasonlóan ez az intézmény egyszerre működött egy iskola, esetünkben az iparoskola „szertáraként” és a nagyközönség ismeretszerzésének, esztétikai, művészeti művelődésének helyeként.
A múzeum alapgyűjteményének formálódásakor került a múzeumba az a jelentős japán és kínai tárgyból álló gyűjtemény, amely egybeesett a Távol-Kelettel kapcsolatos magyar nyelvű útirajz irodalom, útleírások, beszámolók, tudósítások nagyszámú elterjedésével. A gyűjtőről, Vadona Jánosról kevés életrajzi adat áll rendelkezésünkre, azok is leginkább több mint három és fél éves föld körüli útjához kapcsolódnak. Vadona feltételezhetően nőtlen és gyermektelen, kolozsvári polgár volt, amint 1885-ben kelt végrendelete alapján vélelmezhetünk.
